Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


9, Visszagondolva

2017.11.19

Így vissza emlékezni a múltba, nagyon örülök, hogy én lehettem a pót-gyerek.

Bár a bátyám jobban járt volna Keresztanyámmal, aki neki is Keresztanyja volt.

Neki ugyanis többféle tehetsége volt (ellentétben velem), viszont enyhén: lusta. Keresztmama nem hagyta volna, hogy ne használja fel a tehetségét. Fantasztikusan tudott rajzolni (Édesanyától örökölte kézügyességét, aki festeni tanult.) A hegedűt is jól kezelte, de unta. A gitár, az ment. Még Zenekara is volt, bár erre nem ösztönözték a szüleink.

Engem nem kellett biztatni, szorgalmas voltam – mint ma is, nehezen mentek néha a teljesíteni valók, – mint ma is. De soha nem adtam fel semmit, ahogy ma sem.

Keresztanya, egész életében élni tanított. Hogyan készüljek fel rá. Hálás vagyok neki a mai napig, szeretettel gondolok rá, és köszönöm, hogy olyan felnőttet nevelt belőlem, amilyet akart, és sikerült olyanná válnom, amiért hálás vagyok

A szeretet, a segítőkészség, a jobb adni, mint kapni. Ezek a mai napig működnek nálam. Ezek adják nekem a sikerélményeket. Boldog vagyok, ha segíteni tudok valakin. Bár valami kis gyereki irigység volt bennem – ahogy mesélték. – de akkor még igen picike lehetettem.

Ez a történet összesen csak ennyi: Arra neveltek minket, hogy meg kell kínálni a másikat. Odanyújtottam (például egy kocka csokoládét) Akinek nyújtottam, elvette és megköszönte. Nekem görbült a szám, mert elvette. Bátyám nyújtotta a csokit, akinek kínálta, illedelmesen megköszönte, de nem vette el. Ő attól hisztizett, és odadobta. „Micsoda dolog, hogy nem veszik el tőle a nyújtott ajándékot”

Mikor megnőttünk egyformán szerettünk adni és kapni...

 

keresztmamim.jpg

Keresztmamám

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

katalin.sebestyen@freemail.hu

(Sebestyén Katalin, 2017.11.19 17:40)

Köszönöm, hogy ismét meglátogattál, és köszönöm a szép osztályzatot.
Puszi.

Jeles

(Sebestyen Katalin, 2017.11.19 16:58)

Emberségből jeles !

baranyipalne@citromail.hu

(Baranyi Pálné, 2017.11.19 08:21)

Jaj rövidke ,de kedves írás,még olvasnám sokáig.Puszi.

Re: baranyipalne@citromail.hu

(Baranyi Pálné, 2017.11.19 14:40)

Ne búsulj Erzsike, már csak hetet kell aludni, és jön a következő. Az sem lesz túl hosszú, de rá egy napra, újabbat kaptok.
Puszi. Várlak szeretettel

ludvignebori@gmail.com

(Ludvigné Móricz Borbála,, 2017.11.19 13:30)

Köszönöm a látogatásodat, és a szép hozzászólást. Ölellek szeretettel

ludvignebori@gmail.com

(Ludvigné Móricz Borbála, 2017.11.19 11:25)

Köszönet és hála, hogy ilyen szeretetre méltó emberré nevelt Keresztmamid!