Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


20. Irány az ügyelőpult


Megnyitom a „Csodakönyvemet” a 369. oldalon.
Itt sorakoznak szépen idősorrendben a Bemutatók.
Összesen 131 premierem volt 35 szezon alatt. Ebből 34-et a színpadon éltem át. Igaz ebben nincs benne a gyermekkori bemutató. Az volt az első „Hamupipőkém” 1959. november 22. Kamaraszínház. Táncos pályafutásom a „Vadnőkkel” zárult 1982. január 1. bemutatóval. Ez a darab még „forgalomban”volt, mikor hipp-hopp hirtelen ügyelő lett belőlem. 
Készültem erre a pályára. Nagyon tetszett ez a munkakör. Sokat lábatlankodtam a főügyelő Nagy Laci (bácsi) mögött.
Tisztában voltam azzal, hogy a táncospálya egy hullócsillag, nem igazán nyugdíjas állás. Akkoriban ugyan volt még szakmai nyugdíj (25 éve után) kevés táncosról tudok, aki így vonult nyugdíjba. Én nem is szerettem volna. 43 évesen – ha egészséges az ember, jó ha kezd magával valamit. Én ezt a foglalkozást szúrtam ki magamnak, és amikor az 1981/82-es évadjára mentem szerződni, megemlítettem, a távoli vágyamat, amennyiben leöregszem a színpadról, szeretnék ügyelő lenni. Bent ült az igazgató, a főrendező, és a gazdasági igazgató. Rábólintottak, és aláírtam a szerződésemet, – mint táncos, hiszen volt még bennem néhány év a világot jelentőn – gondoltam én ….

Rack Zsuzsa fényképe.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.